Az "Öreghegyi" Rádióállomás története

A negyvenes évek elején a rádiótávíró-forgalom annyira megnövekedett, hogy a nagy forgalmú órákban feltorlódtak a táviratok, és sokszor csak félnapos késéssel voltak továbbíthatók. Az adók bővítésére kellett tehát gondolni, de mivel a hosszúhullámú távírósávban nem volt erre lehetőség, két, egyenként 5 kW teljesítményű rövidhullámú adót rendelt meg a posta.

Az új adóknak olyan telepítési helyet igyekeztek keresni, ahol nem voltak légitámadásoknak kitéve. Ilyen alkalmas helynek látszott Székesfehérvár északkeleti részén egy elhagyott kőbánya területe. A szabadtéri fejtés itt mély gödröt hagyott, amelyet 1917-ben víz öntött el, és egy körülbelül 5000 m2 nagyságú tó keletkezett. A fejtéshez vezető, kőbe vágott út egyenesen ebbe a tóba vezetett.

Az üzemi épületet úgy építették meg, hogy ezt az utat kiszélesítették és kimélyítették. Maga az épület a kitermelt kövekből épült, főleg a négy oldalfalazat. Két oldalfala az ősi sziklában, a teteje az eredeti tereppel volt egy szintben. A bejárati oldalon és a tó felőli ablakokon át is természetes világítást kapott.

A magyar rádióadók ebben az időben tartalék áramforrás nélkül üzemeltek, ami azt jelentette, hogy hálózatkimaradás esetén az adás megszűnt. Az új telephelyen létesült az első tartalék áramforrás, amelyet az adóberendezés kombinált fűtő-hűtő berendezésével együtt az épület alsó szintjén helyeztek el. A fűtő-hűtő helységeket levegő befúvással tartották megfelelő hőmérsékleten, szabályozható volt a páratartalom is.

A második szinten helyezték el a két 5 kW-os adót, az üzemellenőrző asztalt és itt voltak az üzemfenntartás helyiségei is. (Itt lelt otthonra 2004-ben a Fehérvár Rádió új, digitális stúdiója is.) A harmadik szinten egy vendégszoba, a vezető irodája és az antennakapcsoló szoba volt.

Az adókat a Magyar Philips Művek gyártotta és szerelte fel. Az ötfokozatú berendezések végerősítője egy háromrácsos, 15 kW-os adócső volt, tetródakapcsolásban. Az adócsöveket nagynyomású levegővel hűtötték, és a hűtőrendszerről levett meleg szolgáltatta az állomás fűtését. A függőleges dipólantennák nyolc frekvencián sugározhattak.

Az állomást 1942-ben helyezték üzembe, és távíró-, valamint távbeszélőüzemre is alkalmas volt. Két háromcsatornás hangfrekvenciás billentyűző áramkör szolgált a távbillentyűzésre, de az adó egy külső vevőkészülékkel modulálható is volt.

Mivel az új állomás belépésével Székesfehérváron már két rádióállomás is volt, a régi állomást a közelben lévő Sóstóról nevezték el, az újat pedig „öreghegyinek” mondták. Itt összesen nyolc személy teljesített szolgálatot, a vezető műszerész és a gépész a telepen épült lakásban lakott. Az adóberendezés melletti szolgálatot egy műszerész és egy segédmunkás látta el. A munkavédelmet úgy oldották meg, hogy a berendezés hibája esetén a szolgálatos adókezelő a javítást a helyben lakó vezető műszerésszel együtt végezte el.

Nyugalmas szolgálat volt az öreghegyi állomáson. Az üzem autóbusza naponta kétszer járt fel a városon keresztül az Öreghegyre, és szállította a városban lakó dolgozókat.

A háború után a Posta tulajdonában lévő állomáson zavaróadók működtek, majd a rendszerváltás után a MATÁV Rt tulajdonába került az ingatlan. A távközlési cég összeszerelő üzemet működtetett az álolomáson. A kilencvenes évek elején egy rádióamatőr egyesület, az Equator lelt itt otthonra, mely Fa Nándor és Gál József emlékezetes földkörüli expedíciója alatt a kapcsolattartást volt hivatott biztosítani az állomásról.

Időközben az eredeti fatornyok helyére három, galvanizált elemekből álló, egyenként 18 méteres acéltorony került. A keleti és a nyugati tornyon helyezkedtek el azok a rövidhullámú antennák, melyek az expedíció során a kapcsolattartást biztosították.

A kilencvenes évek második felében a Matáv megvált az ingatlantól, gazdái sorra váltogatták egymást. Végül a Fehérvár Rádió Kft 2003 decemberében vásárolta meg az állomást, és szinte azonnal megkezdte a belvárosból történő áttelepüléshez szükséges stúdióépítési munkálatokat.

A végleges költözésre 2004 szeptember 24.-én éjszaka került sor, mely mintegy 50 órán át tartott. A költözködés ideje alatt a rádió műsora előre rögzített program szerint került sugárzásra.

A  Fehérvár Rádió jelenleg is az Öreghegyi Rádióállomáson készíti műsorát, ill. végzi annak sugárzását egy 0 db-es körsugárzó antennával, 113 Watt ERP teljesíténnyel